A globális éghajlatváltozás, klímavédelem mindennapjainkat átszövő fogalmak.

Ahhoz, hogy érdemben tenni tudjunk ellene, fontos, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben. Az üvegházhatású gázok – többek között – a fosszilis energiahordozók égetése közben szabadulnak fel, beleértve azt is, amikor otthonunk fűtésére gázt, olajat vagy szenet használunk.

Energiatakarékosság ≠ energiahatékonyság ≠ megújulók alkalmazása

Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, gyakran keveredik a takarékosság fogalma a hatékonysággal, de sajnos még a megújuló energiák felhasználásával is összemosódik.

A hatékonyság sok mindenből fakadhat: a technológia fejlődéséből, a jobb hatásfokkal működő berendezések alkalmazásából, ugyanakkor az energiafelhasználás hatékonyságára fogyasztási szokásaink is jelentős befolyással bírnak. Az energia hatékony felhasználása olyannyira fontos, hogy még megújuló energiát is csak akkor éri meg igazán alkalmazni, ha azt megelőzően a felhasználás hatékonysága is növekszik.

Az energiával való takarékosság tehát elsősorban azt a tudatos energiafelhasználói magatartást fedi le, amit odafigyeléssel érhetünk el: például ha a lakásunkat 22 he-lyett csak 20-21 fokra fűtjük vagy ha termosztát segítségével programozzuk a fűtési igényünket. Nem kevés energia takarítható meg a tudatos felhasználással, hiszen 1°C-kal kevesebbre állított fűtés akár 6 százalékkal csökkentheti az energiafelhasználást.

Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, jellemzően a rezsiköltségek csökkentésével azonosítjuk azt. Holott az energiahatékonyság többről szól. Az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye. Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennyezés csökkentésével vagy a jobb, egészségesebb épületek révén). Nem utolsó sorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Az energiahatékonyság tehát a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése, azonban az ország energiagazdálkodásának fenntarthatósága tekintetében is kulcskérdés. A drágán és a környezetet jelentős mértékben terhelve előállított energiát nagyon pazarlóan használjuk hazánkban. Ez komoly és felesleges költségekkel jár, terheli a háztartások, középületek fenntartóinak pénztárcáját, és a ’rezsicsökkentésen’ keresztül az állami költségvetést is. Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembenéznünk: a felesleges, pazarló energiafelhasználás visszaszorítása, a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa.

Ebben az értelemben a rezsicsökkentés jelenlegi formája sem fenntartható. Az Európai Bizottság (EB) – először a Fit for 55, majd a REPowerEU dokumentumokban – a fosszilis energiafelhasználás drasztikus visszaszorítását tűzte ki célul, ehhez számos eszközt nevez meg, többek között a megújuló energia minél szélesebb alkalmazása a villamos áram előállításában és lakossági fűtésben (pl. hőszivattyúk révén: a következő öt évben az EB 10 millió új hőszivattyúval tervez, 2030-ig 30 millióval), illetve a fosszilis energiahordozók megadóztatása is része ennek a tervnek.

Mindannyiunk elemi érdeke ezért, hogy csökkentsük saját felhasználásunkat és lépjünk a megújulók otthoni alkalmazása irányába. Hogyan? Érdemes mindenek előtt azt végiggondolni, hogy az elégetett gáz, szén, olaj, fa a magyar háztartások esetén kb. ¾ részben fűtésre megy el, a többi részét a melegvíz-készítés, háztartási eszközök, főzés, világítás teszi ki. A hűtés részesedése minimális nálunk. És mielőtt azt mondanánk, hogy ez elenyésző a nagy ipari felhasználókhoz képest, akkor érdemes tudni, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafelhasználó (kb. 33-35%-kal), megelőzve az ipari és közlekedési szektort is. Ez az európai átlag felett van, ott kb. 25% a lakosság részesedése az energiafelhasználásból.

A felhasználás csökkentése tehát otthon kezdődik. Mivel a magyar háztartások által felhasznált energia 80 százaléka az orosz gázra épül, az energiafelhasználás csökkentése az energiafüggetlenség első lépése is. És ebben az egyéni cselekvés szerepe egyre jobban felértékelődik.

Szalai Gabriella
forrásként felhasználtam a www.mehi.hu honlapot